EBOKTATÓ - Egészségügy

Egészség, betegség

Az egészséges kutya

Az egészséges felnőtt eb testhőmérséklete 38-390C közötti, a kölyökkutyáé illetve az ellés előtt álló szukáé lehet ennél alacsonyabb. A pulzus 80-120 közti, a percenkénti légvételek száma 10-40, testmérettől, kortól, fajtától függően. Szőre puha-, selymes tapintású, száraz, tiszta, fénylő.

A testi épségen kívül említést kel tennünk a kutya lelki egészségéről is, hiszen ismerjük a mondást:
"Ép testben ép lélek".

A kutya -mint tudjuk- falkaállat. Gazdái családját is falkának tekinti, a mai napig szinte farkastörvények szerint él, ezért igényli, hogy egy jó vezető álljon a falkája élén.
A mai kor embere számára ez a következőt jelenti: megjeleníteni a jó vezetői minőséget előtte határozottság, következetesség és mindenkori higgadtság révén.

Ha ez sikerül, az eb sose szökik el hazulról, sose fordul szembe a gazdival, minden élethelyzetben szót fogad, hiszen ösztönlényéhez tartozik, hogy a vezetője akaratának feltétlenül engedelmeskedjék és sose cselekedjen önfejűen.
Ilyenkor a kutya nyugodt, stresszmentes; ezáltal betegségekre is kevésbé fogékony.

Amennyiben ez nem sikerül, kedvencünkkel való együttélésünk során problémákra számíthatunk (a kutya -ösztöneitől vezérelve- megpróbálja a hiányzó vezért helyettesíteni), valamint a különböző megbetegedésekre is nagyobbak az esélyeink (ilyenkor négylábúnk bizony állandó stresszben él, így az immunrendszere is gyengülhet).

Betegségek

A kutyák jelentős része szerencsére eléggé ellenálló szervezetű, ritkán akad orvosolnivaló, helyesen tartott kutya esetén. Talán emiatt is van, hogy mi, emberek néha hajlamosak vagyunk teljesen tanácstalanokká lenni, amint bármely csekély egészségügyi gondja akad kedvencünknek.

Ilyen helyzetekben keressük fel állatorvosunkat.

Alapfogalmak

Fertőző betegség:

azon bántalmak, amelyeket alacsonyabb rendű kórokozó (baktérium, vírus, parazita) magasabb rendű emberi vagy állati szervezetben okoz.

Lappangási idő:

a fertőzéstől, vagyis a kórokozó bejutásától az első tünetek megjelenéséig eltelt idő.

Zoonózis:

az állatokról emberre és viszont terjedő fertőző betegség.

Kutyák baktériumok okozta betegségei

Tetanusz

  • a reflexingerlékenység fokozódásában és az izmok merev görcsében nyilvánul meg
  • a sebek mélyébe jutó és ott elszaporodó baktérium által termelt idegméreg idézi elő
  • az időben, szakszerű ellátásban részesülő kutyának esélye lehet a gyógyulásra

    Leptospirosis

  • hazánkban is előfordul
  • a fertőzést a kórokozókat hordozó és azokat vizelettel ürítő állatok közvetítik

    Lyme-kór

  • kullancsok terjesztik
  • a fertőzött kullancsok csípésekor, azok nyálából a gazdaszervezetbe jutó baktérium okozza

    Kutyák vírusos megbetegedései

    Veszettség (agy- és gerincvelő-gyulladás)

  • gyors lefolyású
  • főként emlősökben jelentkezik
  • rendszerint halálos kimenetelű
  • hazánkban legjelentősebb terjesztői: a vörösróka és a patkány
  • húsevők marása útján terjed, mivel a beteg állatok nyálukkal ürítik a vírust
    Csendes veszettség: nincs dühöngési szakasz és a bizonytalan kezdeti tünetek után közvetlenül a bénulás jelei figyelhetők meg.
    Dühöngő veszettség: határozatlan tünetek vezetik be (félénkség, tompaság, rekedtség, nyálzás, "víziszony"), de később túlzott izgatottság, ingerlékenység lép fel (elkóborolhat az állat és az útjába kerülő embereket és más állatokat megharaphatja), végül 2-4 nap múlva elhullik.
    Lappangási idő: 2-8 hét, de több hónap is lehet.
    Zoonózis.

    Szopornyica

  • gyors lefolyású, ritkán elhúzódó
  • a légző- és az idegrendszert érinti
  • világszerte az egyik leggyakoribb kutyabetegség
  • gyakran halálos kimenetelű
    A megelőzésre kell törekedni, mert ritkán gyógyul nyomtalanul. Ezt a választás után, majd 3 hónapos korban újra adott vakcinával lehet megvalósítani.
    Lappangási idő: 3-6 nap.
    Nem zoonózis.

    Parvovírusos bélgyulladás

  • világszerte elterjedt
  • főleg fiatal kutyáknál fordul elő
  • a beteg állatok bélsarukkal nagy mennyiségű vírust ürítenek, amelyek nagy ellenálló-kéességűek és gyors terjedésűek
  • a legveszélyesebb tenyészetekben, állatkórházakban, kennelekben
    A tünetek jelentkezésekor a gyors és intenzív állatorvosi kezelés javíthatja az esélyeket.
    A védekezés legfontosabb eszköze a megfelelő oltások alkalmazása.
    Lappangási idő: 2-4 nap.
    Nem zoonózis.

    Coronavírusos bélgyulladás

  • a parvovírusos bélgyulladáshoz hasonló
  • a hasmenés véres jellege kevésbé kifejezett
  • az elhullások aránya is kisebb
  • 2 évesnél idősebb állatban nem fordul elő
    Tünetei is hasonlítanak a fentihez.
    Lappangási idő: 2-4 nap.
    Nem zoonózis.

    Aujeszky-féle betegség

  • az ember kivételével az emlősökben széles körben előforduló bántalom
  • döntően idegrendszeri tünetek
  • "álveszettség"
    Hatékony vakcina egyelőre nincs forgalomban, tehát a megelőzésre kell törekedni.
    A kutyákkal csak hőkezelt sertéshúst szabad etetni és a fertőzöttségre gyanús állattartó telepekkel mindenfajta érintkezést el kell kerülni.
    Lappangási idő: 2-4 nap.
    Nem zoonózis.

    Kennel-köhögés

  • csoportosan tartott kutyák felső légúti bántalma
  • terjedésében fő szerepet játszik a fertőzött és egészséges kutyák közvetlen érintkezése
  • rendszerint több kórokozó együttes hatására keletkező, viszonylag jóindulatú megbetegedés

    Kutyák fertőző májgyulladása

  • különösen a 3-12 hónap közötti korú állatok fogékonyak rá
  • általában heveny, ritkábban elhúzódó
  • gyakran elhullással jár
  • vakcinázással megelőzhető

    Kutyák paraziták általi megbetegedései

    Bolhásság

  • a leggyakoribb külső parazitózis kutyákban
  • a szőr közt jól láthatók a 2-3mm-es barnás színű, oldalt lapított bolhák és ürülékük is
  • vérszívásukkal nyugtalanítják a gazdaállatot
  • viszketést, szőrhullást okoznak
  • allergia esetén bőrgyulladás is kialakulhat

    Kullancsosság

  • legfeljebb 2cm hosszú, változatos színű élősködők
  • számos kórokozót terjesztenek (babesiosis, Lyme-kór)
  • az emberben az utóbbi és a vírusos agy- és gerincvelő-gyulladás fordul elő
  • főleg a tavaszi és az őszi nedvesebb időszakokban és a fás-bokros területeken találkozhatunk ezen élősködőkkel nagyobb gyakorisággal

    Szőrtüszőatka-kór, demodicosis

  • a kutyapopuláció 90%-a fertőzött a kórokozóval
  • a kölykök már az alomban érintkezésba kerülnek a parazitával
  • az atkák a szőrtüszőkben élnek
  • szabad szemmel nem láthatók, 0,2-0,4mm nagyságúak, végtagjaik csökevényesek
  • 1 évesnél fiatalabb ebek a leginkább veszélyeztetettek
  • elszaporodásuk a gazdaállat védekező képességének csökkenésekor fordul elő

    Babesiosis

  • a vöröstestek szétesését okozzák a babesiák
  • gyakran halálos kimenetelű
  • a kórokozó egy egysejtű véglény
  • kullancsok vérszívásakor kerülhet a kutyába
    Lappangási idő: 2-3 naptól 2 hétig.
    Magas láz, bágyadtság, étvágytalanság már a kezdetektől jellemző tünetek.
    A vizeletet a vér ürülő festékanyaga sötétbarnára színezi.
    A biztos diagnózis vérvizsgálattal mondható ki.
    A babesiosis előfordulásakor gyors, intenzív állatorvosi ellátásra van szükség.

    Galandférgesség

  • a kifejlett férgek az emésztőcsőben, lárváik az izomzatban, a testüregekvben, a központi idegrendszerben tartózkodnak
  • a parazita, fejlődése során az emberben mint köztigazdában megtelepedhet
  • súlyos kórformákat is kialakíthat
  • a vágóállatokat fertőzve, azok húsát fogyaszthatatlanná teszi

    Fonalférgesség

  • ide tartoznak a kutyák leggyakrabban előforduló belső élősködői, az orsóférgek (Toxocara, Toxascaris fajok)
  • a budapesti ebek 30-40%-a születik fertőzötten
  • közegészségügy szempontból is jelentősek
  • a vándorló lárvák az embert is megbetegíthetik

    Egyéb, nem fertőző jellegű megbetegedések

    Fogkövesség

  • a fogak külső felületén sárgás,barnás, plakkszerű felrakódások keletkeznek
  • a fogkő szerkezete porózus, így a száj-, ínygyulladást okozó baktériumok számára kiváló élettér
  • következményei: kellemetlen szájszag, ínysorvadás, fogak meglazulása

    Torok- és mandulagyulladás

  • hó, hideg étel, jeges víz fogyasztása, kémiai- és mechanikai (idegen test) behatás is előidézheti
  • fertőző betegségek (szopornyica, leptospirosis) tüneteként is jelentkezhet

    Gyomor- és bélgyulladás

  • kialakulásában sokféle tényező játszhat szerepet
  • legjellemzőbb tünetek: hányás, hasmenés
  • a gyomor érintettségéhez bélgyulladás is járulhat, ilyenkor az emésztés és a felszívódás folyamatai zavart szenvednek
  • bélgyulladás jelei:kedvetlenség, étvágytalanság, has felhúzása, púposítás, bélhangok felerősödése

    Bélelzáródás

  • általában idegen test okozza (kavics, játékok, zsineg)
  • biztos diagnózis röntgenvizsgálattal lehetséges
  • legjellemzőbb tünet: szűnni nem akaró hányás
  • ha az idegen test lenyelését követő néhány órán belül hánytatószerrel az idegen test eltávolítható, akkor az operáció elkerülhető

    Gyomorcsavarodás

  • súlyos, életveszélyes, gyakran halálos
  • leggyakrabban nagy testű, mély mellkasú fajtákban fordul elő

    Bélsárrekedés

  • általában nagy mennyiségű csont etetése váltja ki
  • hajlamosító tényező az idős kor, a mozgáshiány, az elhízás

    Bűzmirigygyulladás

  • a bűzmirigy kiürülésének akadályozottságakor
  • a váladék felhalmozódik, besűrűsödik és allergizáló hatású anyagokat juttat a szervezetbe
  • baktériumok bekerülésekor gyulladást, tályog képződését okozhatja
  • jelei: fokozódó szőrhullás, viszketés, korpázás, fülrázás, a végbél környékének rágása, nyalogatása, "szánkázás", a bőr kipirult, elődomborodott
  • a mirigyek alatt sipolynyílás képződhet, székrekedés is kialakulhat a bélsárürítésnek a fájdalom miatti elmaradása okán

    Vérszegénység (anémia)

  • jelei: gyengeség, légszomj; a nyálkahártyák, a bőr sápadt, esetleg porcelánfehér
  • fokozott vörösvértest-veszteség kövekeztében alakul ki
  • okozhatja a rágcsálóirtásra használt kumarin-származékok általi mérgezés is

    Panostitis

  • nagy testű, gyors növekedésű fajtáknál fordul elő
  • sántaság alakul ki, mely magától emlúlik, de vissza is tér, más-más lábakat érintve
  • a hoszzú, csöves csontok nyomásra fájnak

    Csípőízületi diszplázia

  • gyakori, döntően örökletes mozgásszervi megbetegedés
  • a combcsont feje ellapul, az ízületi vápa sekély, rossz kapcsolódási szög, laza ízületi szalagok
  • instabil ízület
  • a túlzott mechanikai igénybevétel fájdalmasságot okoz
  • 6-8 hónapos kor utáni röntgenfelvétel alapján diagnosztizálható
  • a mentesség biztos kimondása csak 1,5-2 éves kor után mondható ki

    Kötőhártya-gyulladás

  • kutyáknál ez a leggyakoribb szembetegség
  • a szeles időjárás, a légköri szennyező anyagok koncentrációja és az egyedi alkati sajátosságok is befolyásolják kialakulását
  • a kötőhártya kipirul, erezettsége kifejezettebbé válik, felületén és a szemzugokban váladék figyelhető meg

    A külső hallójárat gyulladása

  • legfőbb kiváltója a terület rossz szellőzése
  • hozzájárulhat lelógó fül, a dús szőrözöttség és a járat beszűkülése
  • közvetlen oka lehet: baktérium, gomba, parazita (rühatka), allergia (bűzmirigy-eredetű is) és idegen test (toklász)
  • az eb a fülét a szokásostól eltérően tartja, sokat rázza és vakarja
  • a fülkagyló bőre kipirult, a tájék fájdalmas, nyomogatásra cuppogó hangot hallat
  • a külső hallójáratba sárgás, barnás, feketés, törmelékes, kenőcsös vagy folyékony váladék található

    Gennyes bőrgyulladás

  • az egyik leggyakoribb bőrbetegség
  • az ellenálló-képesség gyengülésével a kültakarón egészséges állatokban és jelen lévő baktériumok száma növekszik, közülük elszaporodnak a kórokozók
  • hajlamosító tényezők:a nagy meleg- és -páratartalom (hónalj, lágyék), a szellőzés hiánya (egymásra fekvő bőrredők), allergia, bizonyos gyógyszerek (szteroidok), élősködők (szőrtüszőatka)
  • "hot spot": az állat pár óra alatt szőrtelen, vörösen fénylő, fájó foltot rág vagy vakar a testén

    Gennyes méhgyulladás

  • szukák gyakori megbetegedése
  • sok esetben csak műtéttel gyógyítható
  • oka, hogy a hüvely felől baktériumok kerülnek a méhbe

    Nemiszervi daganatok

  • a 6-7 éves kort elért szukák legalább felében találhatók az emlőkben kisebb-nagyobb gócok
  • jelentős részük rosszindulatú
  • lágyak és tömöttebb tapintatúak is lehetnek

    Sebészeti jellegű megbetegedések

    A seb

  • a bőr és a nyálkahártya folytonossági hiánya
  • gyakran a mélyebben fekvő szövetek sérülésével társítva
  • típusai: metszett, szakított, zúzott, szúrt, harapott, lőtt
  • állapota: gyógyuló, szövődményes (fertőzött)

    Vérmérgezés (szepszis)

  • kialakul, ha a szervezet ellenállóképessége oly legyengült, hogy a kórokozókat képtelen helyhez kötni vagy elpusztítani
  • az így elváltozott területről baktériumok jutnak a véráramba, ahol
  • tartósan, nagy mennyiségben vannak jelen

    Sokk

  • a vérkeringés heveny összeomlása
  • a szervezet energiatartalékai kimerülnek
  • beavatkozás nélkül halálos kimenetelű

    Sérv

  • valamely szövet(ek) veleszületett vagy szerzett nyíláson át rendellenes helyre kerül(nek), de legalább bőr borítja
  • leggyakoribbak: köldök-, gát-, rekesz-, lágyék-, porckorong- és hasfali sérv

    Rándulás

  • az ízületi felületek egymástól egy pillanatra eltávolodnak, de eredeti helyükre azonnal visszatérnek

    Ficam

  • az ízületeket akotó csontvégek tartósan vagy véglegesen eltávolodnak egymástól

    Ízületgyulladás

  • bármely ízületben kialakulhat
  • az ízületi tok kitágul
  • a környéki szövetek megduzzadnak
  • a passzív mozgatás fájdalmas
  • sántaság és egyéb mozgászavarok a főbb jelei

    Zúzódás

  • kialakul, ha a szövetek két szilárd test közé szorulva károsodnak
  • az érintett terület duzzadt, fáj

    Csonttörés

  • az élő csont folytonosságának megszakadása
  • teljes / részleges (pl. repedés)
  • egyszerű / többszörös (darabos, szilánkos)
  • nyílt / zárt